A cseh kormány megbízta a környezetvédelmi és a külügyi minisztériumok vezetőit Richard Brabecet és Jakub Kulháneket, hogy tárgyaljanak Lengyelországgal egy kormányközi megállapodás megkötéséről a lengyel Turów barnaszénbánya kibővítése miatt a két ország között kialakult vitában - közölték a cseh kormány hétfői ülése utáni sajtótájékoztatón Prágában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón beszélt az egyes vakcinák hatékonyságáról, a kormány adatai szerint az oltások egyértelműen működnek - közölte. Az átoltottak aránya 54% a teljes társadalmon belül, de valójában akár 70%-os lehet az immunitás, mert sokan vannak, akik átestek a betegségen. Mindössze 2 millió ember nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal a 8 millió jogosultból, a maradék 2 millió embert viszont oltásra buzdít a kormány. Ezen kívül uniós ügyekről is beszélt Gulyás Gergely.
A magyar kormány érvelésével ellentétben nem kellett figyelembe venni a tartózkodó szavazatokat akkor, amikor 2018 szeptemberében az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a magyar jogállamiság helyzetéről (a súlyos kritikákat megfogalmazó Sargentini-jelentésről), azaz helyesen járt el az Európai Parlament akkor, amikor az uniós szerződésekben rögzített kétharmados többség meglétéhez nem számította be a tartózkodó szavazatokat, csak a támogató és elutasító szavazatokat – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság. A döntés nem meglepő, hiszen tavaly decemberben már a bíróság főtanácsnoka is a magyar kereset elutasítása mellett érvelt. Mindez azt jelenti, hogy végleg elbukta a pert a magyar kormány, amely azt akarta elérni, hogy kimondja a Bíróság: maga a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás megindításáról szóló EP- szavazás módja, a szavazatok összeszámlálása sértette az EP eljárási szabályát és az uniós alapszerződést, de a Bíróság ezt másként értékelte. Így tehát az azóta is zajló 7-es cikk szerinti eljárás jogszerű módon indult el Magyarország ellen. Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a Facebookon reagáló Varga Judit magyar igazságügyi miniszter, aki rögzítette: "Álláspontunk szerint a szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP saját eljárási szabályzatával is".
A jelek szerint az Európai Bizottság azzal számol, hogy nyár-ősz körül megjelenik az Európai Bíróság ítélete abban a perben, amelyet Magyarország és Lengyelország kezdeményezett a tavaly év végén elfogadott jogállamisági rendelet miatt és utána elkezdi alkalmazni a rendeletből fakadó jogállamisági mechanizmust, ami egyes tagállamok kapcsán az EU-pénzek befagyasztásához is elvezethet – mindezt Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos mondta azon az eseményen, amikor hivatalosan is elindították az új Európai Ügyészség munkáját. Jorová egyébként közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez.
Ha június 1-ig nem küld írásos értesítést az Európai Bizottság Magyarországnak, vagy Lengyelországnak a jogállamisági problémák miatt, akkor az Európai Parlament augusztus végéig be fogja perelni a Bizottság elnökét kötelességszegés miatt – áll abban a többpárti európai parlamenti tervezetben, amelyet megmutattak a Politico-nak.
Az Európai Törvényszék (az EU elsőfokú bírósága) május 12-én hirdetett ítéletet két fontos adóügyben. Mennyire minősítheti az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak, ha a tagállami adóhivatalok lemondanak a nekik járó adóról? Lehet-e döntésüknek az a következménye, hogy egy jól menő vállalat semmi adót ne fizessen? Kötelesek-e valódi tartalmuk szerint minősíteni az ügyleteket?
Ellentétes az uniós joggal a bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó lengyel szabályozás - ismertette a főtanácsnok álláspontját az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
Szombaton a parlament.hu-n megjelent egy Palkovics László miniszter által jegyzett törvénytervezetet, amely megszüntetné azt a külföldi egyetemekre vonatkozó követelményt, amely miatt a CEU külföldi diplomát adó képzései elhagyták Magyarországot.
A cigarettákra kivetett jövedéki adó mértékének túlzottan alacsony szinten tartásával Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit – állapította meg az Európai Bíróság. 2017 végéig még volt felmentésünk, de azóta be kellene tartanunk a szabályokat.
Ha nem véglegesíti június 1-ig az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus végrehajtásával kapcsolatos saját szabályrendszerét, akkor az Európai Parlament beperli az Európai Bizottságot tétlenkedés miatt, azaz gyakorlatilag Magyarország és Lengyelország átmeneti „bevédése miatt” bajba kerülhet Ursula von der Leyen is – rajzolódik ki a német Der Spiegel által kedd este kiszivárogtatott dokumentum alapján. Ez kifejezetten fontos fejlemény, aminek az egyik mozgatórugója az, hogy az EP igyekszik rászorítani az Európai Bizottságot arra, hogy minél hamarabb kezdjen jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, hogy az időigényes eljárás - ami akár az EU-pénzek blokkolásához is elvezethet - még a jövő tavaszi magyarországi parlamenti választások előtt véget érjen.
Az elmúlt hónapokbeli kérések után, amelyekre nem született kielégítő válasz, írásos figyelmeztetést küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, hogy tartsa be az Európai Bíróság múlt júniusi ítéletét a magyarországi civil szervezetek átlátható finanszírozásáról szóló törvény módosításával.
Múlt héten az Európai Unió Bírósága kimondta: Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós szabályokat, ezért pénzbírságot is fizethetünk a későbbiekben. A mérgező szmog hosszú évek óta fojtogat egyes térségekben élőket, a helyzetről a Bloomberg készített beszámolót.
Heiko Maas német külügyminiszter szerdán újabb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot Alekszej Navalnij ellenzéki politikus bebörtönzése miatt, ugyanakkor ellenezte az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésének leállítását.
Letöltendőre változtatta kedden az illetékes moszkvai bíróság az Alekszej Navalnij ellenzéki politikusra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben 2014-ben kiszabott három és fél éves, felfüggesztett szabadságvesztést.
Nagyon erős eszközt adtak a kezünkbe az állam- és kormányfők a jogállamisági rendelet támogatásával, amely január elseje óta hatályban van és alkalmazni is tudjuk azt, így „nagyon sok pénzt blokkolhatunk” például nagy magyar állami beruházások kifizetéseinél – jelezte az osztrák Der Standard című lapnak adott terjedelmes interjúban az Európai Bizottság alelnöke hétfőn. Mindez azután válhat élessé, hogy az Európai Bíróság kimondja ítéletét a rendeletről, de közben ettől teljesen függetlenül zajlik egy potenciálisan nagy horderejű per az Európai Bíróságon, amelyben tegnap volt meghallgatás Luxemburgban és amelyben akár a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről is ítélet születhet nyár-ősz körül. Ez pedig akár apropót is jelenthet az EU-pénzek blokkolásához.
Az egyes uniós tagállamok adatvédelmi hatóságai egyenként perelhetik a Facebookot annak ellenére, hogy a cég központja Írországban van – állapította meg ajánlásában az Európai Bíróság tanácsadója.
48 év után gazdaságilag is kilép az EU-ból az Egyesült Királyság, miközben a koronavírus-válság példátlan módon közös adósságvállalásra készteti a bent maradó 27 tagállamot, és egy szigorú jogállamisági mechanizmust is hozzárendel a masszívan megemelt pénzosztáshoz – mindez jól mutatja azt, hogy mennyire a kettősség jegyében zajlott a 2020-as év az Európai Unióban. Egyszerre láthattunk ugyanis a dezintegrációra utaló jeleket (például Brexit, költségvetési vétó a véglegekig feszített politikai-ideológiai viták mellett) és olyanokat is, amelyek a mélyebb integráció felé mutatnak (például helyreállítási alap, 2030-as klímacél, elinduló Európai Ügyészség, ESM-reform). A mérleg nyelve afelé billen, hogy a súlyos viták mellett is előrelépett az integrációban az EU és közben biztosnak látszik: 2021-ben is súlyos vitákra számíthatunk, főleg jogi fronton.
Mivel az Európai Parlament szavazási szabályrendszere jogszerűen megengedte azt, hogy a tartózkodó szavazatokat ne vegyék figyelembe és mivel erről az EP vezetése másfél nappal a szavazás előtt megfelelően kiértesítette az EP-képviselőket, ezért jogszerű volt az a szavazási módszer, ahogy 2018. szeptember 12-én megindította az EP Magyarország ellen az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárást az ún. Sargentini-jelentés alapján – mondta ma ki indítványában az Európai Bíróság főtanácsnoka. Ez még nem a Bíróság ítélete, csupán a főtanácsnok „javaslata”, de fontos indikáció arra, hogy a Bíróság várhatóan hogyan dönt majd. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint helytelen a főtanácsnok indítványában a tartózkodással kapcsolatos érvelés, ezért továbbra is úgy látja, hogy jogsértő módon indították el 2018-ban az ország elleni eljárást.
Ha bármely tagállamnak baja van az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésével, akkor ne a vétójával éljen, amivel megakasztja az egész uniós költségvetési folyamatot, hanem menjen az Európai Unió Bíróságára, ott szoktuk rendezni az ilyen jogi jellegű vitákat - lényegében ezt üzente az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ma, amikor a decemberi EU-csúcsot előkészítő ülésen felszólalt az Európai Parlamentben.
Koncessziós pályázatot írhatnak ki a parkolás, útdíj- és autópályadíj elektronikus fizetésére és a buszos-vonatos mobiljegyek értékesítésére – derül ki egy tegnap éjjel megjelent törvényjavaslatból, melyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be a parlamentnek. Ugyanakkor úgy tudjuk, könnyen lehet, hogy a javaslat érdemi részei is még megváltozhatnak, mert a parlament elé benyújtott javaslatról még nincs egységes álláspont a kormányon belül sem.